Legutóbbi írásunkban összefoglaltuk azokat a polgári-. és büntetőjogi felelősség körében hasznos információkat, amelyek ismerete megkerülhetetlen a szörnyű tragédia kapcsán. Az idő előrehaladtával - és néhány károsulttal való eszmecsere után - azonban fel kellett ismernünk, hogy vannak olyan további kérdések, amelyek megválaszolása segítséget nyújthat a szerencsétlenül járt károsultaknak és azok hozzátartozóinak. Mik ezek a kérdések, amelyek jelenleg még meglehetős összevisszaságot okoznak az ügyben rendszert keresőknek? 

Mit térít a biztosító? Melyik biztosító térít? Miért az a biztosító térít?

Jelen szomorú ügyre is irányadó az az elv, hogy a károkozónak az eredeti állapotot kell helyreállítania. Ennek lehetetlensége esetén kell az okozott kárt (amely nyilván a szó klasszikus értelmében sajnos nem lehetséges) pénzben megtérítenie. Az okozott kárt megtéríteni, azonban annál többet nem, mert az már az ún. “káron szerzés tilalmába” ütközne. Ma már tény, hogy egyesek kötöttek saját maguk részére utasbiztosítási szerződést. Mára már az is tény, hogy az utazás szervezője is kötött az utasok számára balesetbiztosítást. Az autóbusznak is van kötelező felelősségbiztosítási szerződése. Most akkor mely biztosító mennyit és miért köteles kártérítés címén megfizetni?


Utas-, és balesetbiztosítás

A saját jogon és az utazásszervező által kötött balesetbiztosítások esetében a biztosítók nem kártérítést fizetnek a károsultaknak, hanem biztosítási szolgáltatást teljesítenek. Ebben a helyzetben a biztosító és a szerződő fél (biztosított-károsult) között egy szerződés jön létre, amely alapján, ha bekövetkezik - a felek közötti szerződésben rögzített - valamilyen károsító esemény, akkor a biztosító a szerződésben előre meghatározott összegű biztosítási szolgáltatást teljesít. És itt van a lényeg! Nem kártérítést fizet, ahogyan az a köztudatban él, hanem teljesíti azt a szerződéses kötelezettségét, amelyet a szerződés megkötésekor a díj befizetése ellenében vállalt. Esetünkben is taksálva van az, hogy milyen egészségkárosodás milyen összegű szolgáltatás, illetve a halál milyen összegű szolgáltatás kifizetését teszi kötelezővé az erre kockázatot vállalt biztosító részére a szerződés alapján.

Felelősségbiztosítás

A balesetet elszenvedett busz kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója fogja a károsultak kárát ténylegesen megtéríteni. Minden károsult és azok hozzátartozója, továbbá minden elhunyt hozzátartozója a busz felelősségbiztosítójától tudja követelni vagyoni kárait, költségeit és a neki jogosan járó sérelemdíjat. Borítékolható, hogy a kárrendezés során “be fog próbálkozni” a biztostító azzal a trükkel, hogy a tényleges kárnak az utasbiztosítás fentiekben taglalt és kifizetett összegével csökkentett részét kell csak megfizetnie, mivel a teljes kár megfizetése - figyelemmel az utasbiztosítások kifizetett összegeire - a “káron szerzés tilalmába” ütközne. Ezt nem szabad elfogadni, mivel a hatályos jogszabályi környezet ezzel éppen ellentétben áll. Igenis követelni kell a felelősségbiztosítótól minden dologi kárunkat (ingóságainkban bekövetkezett károk), minden költségünket (a tragédia miatt felmerült kiadásaink) és a teljes sérelemdíjat (személyiségi jogaink megsértése miatti káraink).


Esetleges egyezség kötés a biztosítóval és annak időszerűsége

Meglepődve tapasztaljuk az érintettek beszámolói alapján, hogy a kártérítésben érintett biztosító meglehetősen nagy aktivitást mutat a károk mielőbbi rendezése érdekében. Néha érkeznek bántóan tárgyszerű telefonhívások a megsemmisült sílécek beszerzési számláinak rendelkezésre bocsájtása érdekében és még sorolhatnánk. Más ügyekben ezt a fajta tárgyszerűséget és “professzionalitást” sajnos nem tapasztaljuk. Ebben a helyzetben a károsultaknak mindenképpen figyelniük kell arra, hogy:

A dologi károk objektívek, azok már rendezhetőek,A költségek még nem jutottak nyugvópontra (azok gyarapodása várható),A sérelemdíj mértéke néhány nappal a tragédia bekövetkezése után meghatározhatatlan, mivel:A túlélők testi és lelki egészsége még nem kialakult,Az elhunytak hozzátartozói lelki egészsége (gyászreakció) pártíznappal a baleset után nem diagnosztizálható.


A fenti ismeretlen tényezők hiányában nincsenek a károsultak korrekt egyezségkötési helyzetben a biztosítóval szemben. Így csak azt tudjuk javasolni, hogy várják meg azt a körülbelüli fél-egy évet, mire “minden a helyére kerül” és a tényleges kártérítéshez jutnak a kárfizetésre kötelezett biztosítótól.