Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a munkavégzés közben megsérült emberek a munkahelyi és az üzemi baleset fogalmát összekeverik, gyakorlatilag egyenlőség jelet tesznek a két intézmény közé. Gyakran előfordul az is, hogy egy megtörtént balesetet követően a sérült munkavállaló nem tudja, hogy milyen jogok illetik meg, illetve azt sem, hogy milyen ellátásokra lehet jogosult.
Az alábbiakban megpróbálunk tisztázni néhány alapvető fogalmat és folyamatot, egyben bízva abban, hogy a balesetben megsérült munkavállalóknak a segítségére lehetünk. Ebben a bejegyzésben a munkahelyi baleset fogalmát járjuk körül, egy következő cikkben pedig mindent leírunk, amit az üzemi balesetről kell tudni.
A munkavédelmről szóló 1993. évi XCIII törvény rendelkezései szerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.
IKANOV ÜGYVÉDI IRODA A BALESETI KÁROSULTAKÉRT
A fenti idézett törvényszövegből az állapítható meg, hogy gyakorlatilag minden olyan baleset, ami a munkavállalót munkavégzése során és azzal összefüggésben éri, az munkahelyi balesetnek tekinthető. Ha megtörténik egy baleset, akkor azt a munkáltatónak törvényi kötelessége kivizsgálni, illetőleg arról jegyzőkönyvet felvenni. Ebben a jegyzőkönyvben kell rögzíteni – többek között - a baleset adatait (mikor, hol, kivel történt), illetőleg azt is, hogy a baleset miért következett be, mi volt a balesethez vezető okok? A munkáltatónak az is kötelezettsége, hogy a baleset körülményeit alaposan vizsgálja ki, még pedig olyan módon, hogy későbbi vita esetén a baleset mechanizmusát pontosan lehessen rekonstruálni.
Megjegyezni kívánjuk, hogy tapasztalataink alapján (mely természetesen nem reprezentatív) a munkahelyi balesetek több, mint fele nem is kerül jegyzőkönyvezésre, illetőleg ha meg is történik, akkor az már elve nem is a valóságot tükrözi.
A megtörtént munkahelyi balesetnek természetesen következményei is vannak. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy
b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.
Az idézett törvényszöveg tehát abból indul ki, hogy a munkahelyi balesetben megsérült munkavállalónak kártérítés jár! A munkáltatónak csak abban az esetben nem kell kártérítést fizetnie, ha a törvényben meghatározott esetköröket tudja bizonyítani.
Nem győzzük hangsúlyozni, hogy minden munkahelyi baleset után kérjenek a munkavállalók jegyzőkönyvet, illetőleg ha nem adnak, akkor a szükséges hatósági bejelentéseket tegyék meg (Munkavédelmi Felügyelőség)! Mindenképpen ügyeljenek arra is, hogy a balesetek a valóságnak megfelelően kerüljenek rögzítésre, ne próbáljanak a munkáltatónak kedvezni nem a valóságnak megfelelő nyilatkozatok megtételével!
Az üzemi balesetről egy következő bejegyzésben lehet olvasni ITT
Dr. Ikanov Gábor
ügyvéd
