Mindent a baleseti károsultak jogairól

A BALESETI JOGÁSZ

Egy buszbaleset margójára

2017. január 31. - balesetijogasz

Alig kezdődött el az újév és ismételten egy nagyon súlyos buszbaleset híre rázta meg a közvéleményt. Tizenhat értelmetlen halál és számos súlyos személyi sérüléssel kapcsolatban szinte naponta jelentek meg a legkülönbözőbb hírek, mind a baleset okára, mind pedig annak következményeire vonatkozóan. A baleset után megjelent „hírek” arra sarkaltak minket, hogy rendhagyó posztunkban pár gondolattal és észrevétellel igyekezzünk a balesetben megsérült emberek segítségére lenni, talán ezzel egy kicsit megkönnyítve a felelősségi kérdések megválaszolását.

foto_index_hu_husztiistvan_2.jpg

fotó: index.hu Huszti István 

Mint korábban is írtuk, az ilyen típusú baleseteknél érdemes a felelősség kérdését kettő részre bontani, azaz egyrészről büntető jogilag, másrészről pedig polgári (kártérítés) jogilag is megvizsgálni az ügyet.

Büntetőjogilag gyakorlatilag a felelősség kérdése a Veronai Rendőrkapitányság által jelenleg is végzett nyomozati eljárás eredményétől függően fog alakulni, melyen túlmenően természetesen felmerülhetnek egyéb büntetőjogi kérdések is. Sajtóhírek alapján jelenleg az tudható, hogy a magyar nyomozóhatóság is büntetőeljárás keretében vizsgálja a baleset körülményeit, konkrétan azt, hogy a balesettel érintett busz rendelkezett-e az összes szükséges engedéllyel, műszaki állapota megfelelő volt-e, illetőleg a buszvezetők egészségi állapota megfelelő volt-e a baleset időpontjában? Ez azért lényeges, mivel ha a fenti körben hiányosságokat, szabálytalanságokat állapítanának meg és ezek okozati összefüggésbe hozhatóak a balesettel, annyiban a büntetőjogi felelősséggel érintett személyek köre bővülhet.

index_hu_bo_deyja_nos_2.jpg

fotó: index.hu Bődey János 

Kártérítés jogi szempontból azonban azt kell mondani, hogy a büntetőeljárás eredménye semmilyen szinten nem befolyásolhatja a buszon (akár lelkileg, akár testileg) megsérült személyek, avagy az elhalálozott emberek hozzátartozóinak a kárigényét.

Nem szoktunk ilyet állítani, de jelen esetben 100 %-os biztonsággal állítható, hogy a károsultak hozzá fognak jutni a részükre járó kártérítéshez, illetve sérelemdíjhoz. Ezt a körülményt a busz kötelező felelősségbiztosítója is tudatta közleményében, ami önmagában nézve persze dicséretes, de semmi olyan különösebb dolgot nem tartalmaz, mely ne lenne elvárható hasonló esetekben. (Kérdésként persze felmerül bennünk, hogy ezt a gyakorlatot a biztosító(k) tovább fogja-e folytatni más ügyek tekintetében is, tekintettel arra, hogy ez jelenleg egyáltalán nem megszokott gyakorlat(uk).

A baleset után napi szinten röppentek fel a legkülönbözőbb hírek, melyek egy része – finoman fogalmazva is – köszönő viszonyban sincs a magyarországi kártérítési- és biztosítási joggal, a kialakult ítélkezési gyakorlattal.

Tényként kell rögzíteni, hogy a magyar busz, magyar kötelező felelősségbiztosítója a magyar jog és a magyar viszonyok (ún. kialakult ítélkezési gyakorlat) alapján fogja a balesettel kapcsolatban felmerült vagyoni károkat, illetőleg a sérelemdíjat megtéríteni. Nem felel meg a valóságnak, hogy a biztosító ebben az esetben eltekint a rá kötelező érvényű kárrendezési szabályoktól, melynek egyébként a betartását a MNB szigorúan felügyeli. Nem felel meg a valóságnak az sem, hogy a balesettel érintett károsultak majd harmadik ország jogának és ítélkezési gyakorlatának megfelelő mértékű kártérítéshez jutnak hozzá.

foto_mti_filippo_venezia.jpg

fotó: MTI  Filippo Venezia 

 Kérdés tehát, hogy akkor milyen mértékű kártérítésre jogosultak a személyi sérülést szenvedett emberek?

 

Az ilyen típusú baleseteknél mindig kettő nagy csoportra lehet bontani a balesettel kapcsolatban felmerült károk körét.

  1. Vagyoni károk, Járadék

Az első csoportba természetesen azon vagyoni károk tartoznak, melyek a sérülteket, a hozzátartozókat közvetlenül érték. Ezek egyrészről dokumentumokkal igazolhatóak (Személyi sérülteknél például gyógyszer, üzemanyag költség, rehabilitációs kezelések költsége, stb. Halottak után például temetési költség, gyászruha, halotti tor, gyászhirdetés, koszorú, stb.), másrészről pedig, ha nem igazolható, de a kialakult ítélkezési gyakorlat alapján mégis csak a megtérítendő (például a gondozási többletköltség akkor is jár, ha ténylegesen nem fizetnek érte és a hozzátartozó végzi azt nap, mint nap).

Ebbe a körbe tartozó károk nem tipizálhatók, hiszen minden egyes károsultnál más és más lesz, éppen ezért alapvető fontosságú, hogy azok köre a jövőre nézve is feltárásra és bejelentésre kerüljön.

Ugyanezen körbe tartoznak azok az igények is, melyek bizonyítottság esetén a károsult élete végig járhatnak. Ezen igényeket nevezzük járadékoknak. Példával szemléltetve, ha valamely károsult rendszeres gyógyszeres kezelése válik indokolttá, avagy folyamatosan rehabilitációs, pszichológiai kezelésekre kell járnia, akkor ezen kiadásai ún. véghatáridő nélküli megtérítését igényelheti.

A második csoportba azon kártérítési kör tartozik, mely tulajdonképpen már nem is kártérítés dogmatikailag. A régi Ptk. közismerten nem vagyoni kártérítésként határozta meg azon károk körét, melyek a személyi jogsértés következtében álltak elő.

Konkrétan, ha valamely károsultnak a személyhez fűződő joga sérül egy baleset során (legmagasabb testi épséghez egészséghez fűződő joga, vagy a teljes családi élethez fűződő joga), akkor ennek folytán már sérelemdíj megtérítését követelheti. A sérelemdíj összege nagymértékben fog függni a jogsértés súlyától, ismétlődő jellegétől, a felróhatóság mértékétől, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatásától, stb. A mértékének olyannak kell lennie, hogy magába foglalja a jogsértés társadalmi elítélését és az okozott sérelem kompenzálásához fűződő igény elismerését is. Célja, hogy a személyiségi jogsérelmet szenvedett személynél a megbomlott testi és lelki egyensúly helyreálljon, mégha azt pénzben nem is lehetséges kifejezni.

A fentiek mellett persze figyelemmel kell lenni a magyar bíróságok ítélkezési gyakorlatára is, melyek egyfajta keretet szabnak nevezett kártérítések összegszerűségének. Nézőpont kérdése, hogy ez sok-e, vagy kevés? A mi álláspontunk szerint lehetne magasabb (mármint magasabb összegek megállapítása lenne indokolt a bíróságok részéről), hiszen a régió más országaiban a hazainál már lényegesen magasabb mértékű kártérítéseket állapítanak meg.

Látható tehát, hogy a buszbaleset károsultjai sokféle címen támaszthatnak igényt a biztosító társasággal szemben, melyet úgy gondoljuk meg is kell tenniük, attól függetlenül, hogy a szerencsésebb túlélők, avagy a halottak hozzátartozói közé tartoznak.

 A cikket írták: dr. Újvári Zoltán, dr. Báji-Patay Gergely, dr. Ikanov Gábor

 

DR IKANOV ÜGYVÉDI IRODA A BALESETI KÁROSULTAKÉRT 

AZ ÜGYVÉDI IRODA FACEBOOK OLDALÁT ITT TALÁJA