A címben szereplő szám nem a kiugró inflációt mutatja, hanem azt, hogy mennyibe is kerülhet egy áruháznak, ha egy vásárlója elcsúszik a földre kiszóródott zsemlemorzsán, vagy bármi máson.

A legtöbb ember el sem tudja képzelni, hogy mennyi veszély leselkedik rá az élet minden egyes területén. Talán csak egy pár kártérítéssel foglalkozó ügyvéd és néhány biztosító tudja megmondani, hogy mennyi szenvedést okozhat egy áruházi baleset, mely sokszor végérvényesen tönkreteszi egy jóhiszemű vásárló életét. Az emberek többsége csak akkor szembesül a baleset következményeivel, amikor a baj megtörténik. Praxisomban egyre gyakrabban fordulnak elő olyan esetek, hogy egy egyszerű bevásárlás során súlyos balesetet szenvednek el vásárlók és legtöbb esetben még azt sem tudják, hogy mitévők legyenek? Az alábbiakban megpróbálok rövid útmutatót adni ahhoz, hogy mitévők is legyenek az emberek, ha bevásárlás közben baleset éri őket.

 Milyen baleset történhet bevásárlás közben?

Olyan fogalom, mint az „áruházi baleset” nem létezik a tételes jogban. Ennek alapján csak felsorolni lehet azokat a baleset típusokat, amik mondjuk egy hétvégi bevásárlás során érhetik a vásárlókat és amelyekért az áruházakat kártérítési felelősség terhelheti. 

1. Az „áruházi baleset” fogalma nem szorítkozik szűken az áruház belső területére, hanem ahhoz nyugodtan hozzá lehet venni az áruház közvetlen külső környezetét is. Ebbe beletartozhat az áruház körüli utak, járdák, parkolók és más építmények is. Ennek okán, ha egy vásárló (akár érkezik, akár távozik az áruházból) a jeges parkolóban elcsúszik, vagy egy kiálló lámpatestben elesik, az is az áruház kártérítési felelősségét vonhatja maga után. 
2. Az áruházon belüli balesetek fajtáit szinte lehetetlenség felsorolni, azok köre sajnos napról napra bővül. Talán a leggyakoribb típusú ügyek az elcsúszásból, megbotlásból eredő sérülések, melyeket a nem megfelelő kialakítású, vagy akadálymentes, illetve nem kellően tisztán tartott közlekedési útvonalak okoznak. Igen gyakori eset továbbá, hogy az ún. „fotocellás ajtók” sokszor a mozgásukban korlátozott, főleg idős embereket fellökik, melynek következtében elesnek. Ügyvédi tevékenységem során láttam már retek levélen, folyékony szappanon, mosószeren, kristálycukron elcsúszó baleseteket, de igen gyakran a közlekedési úton felejtett raklapokban, legkülönfélébb árukban történő megbotlást is. Ezen túlmenően előfordul, hogy az áruházi készlet töltésére szolgáló eszközök (rollkocsik, magasra pakolt raklapok, targoncák, békák) is balesetet okoznak, jellemzően azon oknál fogva, hogy egész egyszerűen a vásárlót fellökik Láttam már balesetet bő vízzel felmosott és igen csúszós padozat miatt, de olyat is, amikor az elektromos tisztító gép ütötte el a vásárlót. Léteznek olyan ügyek is, amikor a termék nem megfelelő kihelyezése okoz kárt, így példának okáért egy vásárló fejére esik egy nehéz, felső polcon tárolt árú. Illetve van néhány olyan eset is, amikor a nem megfelelő csomagolású veszélyes termék (sav, lúg) a vásárlóra folyik és égési sérülést okoz.

Mit lehet tenni?

Amennyiben megtörténik az áruházi baleset, akkor - a sérülés mielőbbi kezelésén túl - mindenképpen ragaszkodni kell az alábbi lépésekhez:

• súlyos sérülés gyanúja esetén azonnal értesíteni kell a mentőszolgálatot. Azon túl, hogy szakszerű segítséget nyújt, ún. baleseti naplóban rögzítik a helyszínen tapasztaltakat, így a későbbi bizonyítást megkönnyítheti.
• javasolt az áruházzal jegyzőkönyvet is felvetetni, mely egyben az ott dolgozók kötelezettsége is. Ezzel a jegyzőkönyvvel a későbbi vitás kérdések el lehet kerülni. Ügyelni kell azonban arra, hogy mit rögzítenek benne és csak a valóságnak megfelelő jegyzőkönyvet szabad aláírni!
• javasolni szoktuk, hogy készíteni kell a baleset helyszínéről fényképfelvételt, vagy videofelvételt. Amennyiben pedig van az áruházban belső zárt kamera rendszer, annyiban kérni kell a balesetről készült felvétel kimentését.
• ha az áruház semmilyen közreműködést nem eszközöl, illetve a sérülés jellege is indokolja, annyiban javallott a rendőrség értesítése is.

Kell-e fizetnie az áruháznak?

Az áruházak nagy nyilvánosság előtt nyitva álló intézmények, így rájuk a Polgári Törvénykönyvön kívül más, speciális szabályok is vonatkoznak. Ennek keretében már a kialakításuknak is olyannak kell lennie, ami a rendeltetésszerű és biztonságos használatot megvalósítja. A bevásárlóközpont ugyanis olyan szolgáltatást nyújt, amely állandó ügyfélforgalmat generál, így fokozottan figyelemmel kell lenniük a biztonságos közlekedés és a zavartalan bevásárlás kialakítására. Az áruházaknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybe vevők és egyebekben a munkavállalóik testi épsége ne sértsék, azt ne veszélyeztessék. Az áruházaknak a rendeltetésszerű használathoz biztonságos feltételeket kell nyújtaniuk. Törekedniük kell arra, hogy ne okozzanak balesetet, sérülést, például

a) elcsúszást, elesést (pl. közlekedés közben),

b) megbotlást, mellélépést (pl. nem megfelelő világítás miatt),

c) leesést (pl. váratlan szintkülönbség, vagy korlát, mellvédfal hiánya, kialakítási hibája miatt)

Amennyiben azonban a fentieknek nem tesznek eleget, annyiban a Ptk. általános felelősségi szabálya szerint helytállni tartoznak az okozott károk megtérítése vonatkozásában.

 6:519. § [A felelősség általános szabálya]

Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól a károkozó, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Mitől függ a kártérítés mértéke?

Ahogy egy korábbi ügyem is mutatja, tényleg 3,5 millió forint lehet egy zacskó zsemlemorzsa ára, melyet persze az áruháznak (biztosítójának) kell majd kifizetnie a vásárlója részére. A kifizetendő kártérítés nagysága alapvetően a sérülés súlyosságától, illetve a sérülésnek a balesetet szenvedett személy életére gyakorolt hatásától függ. Nyilván egy egyszerű zúzott sérüléstől, egészen a súlyos maradandó fogyatékosságot okozó sérülésekig bármi előfordulhat, így a pár százezer forinttól akár több tízmillió forintig terjedhet a kártérítés összege.  Egyszerű példával szemléltetve, ha egy vásárló olyan súlyosan megsérül, hogy többé az egészségét sosem nyeri vissza, akkor havi „életjáradékot” is igényelhet, melynek tőkésített összege több tízmillió forintra is rúghat. Ebbe beletartozhat (példának okáért) a gyógyszerköltség, az esetlegesen felmerülő kisegítők költségei és nem utolsó sorban a kiesett jövedelme is. A fentieken túl persze lehet igényelni sérelemdíjat és a ténylegesen okozott vagyoni károk megtérítését is.

Nem győzzük azonban hangsúlyozni, hogy egy laikus, kártérítési joghoz nem igazán értő személy nem feltétlenül tudja az érdekeit megfelelő módon képviselni. Ennek okán javasoljuk, hogy kártérítéssel foglalkozó ügyvédet keressenek fel és az ő segítségét mindenképpen vegyék igénybe. Fontos tudni, hogy az ügyvédi tevékenységre igen szigorú szabályok vonatkoznak (ellentétben a magukat kárrendező cégeknek titulált ügynökökkel), melyre tekintettel egy ügyvédnek minden tudását és tapasztalatát latba kell vetnie Megbízója érdekében, így a sérült az őt megillető kártérítéshez teljeskörűen hozzájuthat.

Dr. Ikanov Gábor, kártérítési ügyvéd 

FONTOS: Jelen poszt tartalma semmilyen esetben sem minősül jogi tanácsadásnak, azt a szerző csupán tájékoztató jelleggel helyezi el. A szerző külön felhívja a figyelmet arra, hogy a témában írt írása nem kimerítő jellegű, az nem pótolhatja a kimerítő jogi tanácsadást.