Mindent a baleseti károsultak jogairól

A BALESETI JOGÁSZ

„Emlékezz a halottakra, harcolj az élőkért!”

Április 28. a munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapja

2017. április 28. - balesetijogasz

A munkahelyi balesetben megsérültek és elhunytak emléknapját először 1984-ben tartották meg Kanadában. Ezt követően világszerte egyre több helyen voltak megemlékezések és munkavédelmi kampányok ezen a napon. 1996-ban a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség elismerte április 28-át, mint nemzetközi évfordulót, 2012-ben pedig Magyarországon is emléknappá nyilvánították.

w.jpgEnnek az emléknapnak az az alapvető célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a dolgozók figyelmét a munkabiztonság, a munkahelyi balesetek megelőzésének fontosságára. A prevenció természetesen nagyon fontos, de a baleseteket nem lehet kizárni, illetve megszüntetni. Ezért elengedhetetlen, hogy a következményekről és a balesetek utáni helyzetek kezeléséről is beszéljünk.

Sajnálatosan tényként kezelendő, hogy az elmúlt évek során a munkahelyi balesetek száma drasztikusan emelkedeik melyet az alábbi táblázat hűen tükröz.

333772963b7b426e2c49eff8c9daf434.png

További szomorú tény, hogy a kiemelkedő 2015. évi adatokhoz képest a 2016. évi adatok további emelkedést mutatnak (23.027 baleset/év), így bártan kijelenthető, hogy az elmúlt öt évben több, mint 25 %-al növekedett a munkahelyi balesetek száma. (Természetesen ebbe a körbe még mindig nem tartoznak bele azok a baleseti adatok, melyek a balesetek utáni jegyzőkönyvezések elmaradásának okán továbbra is feledésbe merülnek.)

A fenti számok döbbenetesek, de talán ennél is meghökkentőbb, hogy a 23.000 munkahelyi baleset után milyen mértékben fizettek kártérítéseket a munkáltatók a munkavállalóknak és milyen mértékben viselték a baleset okozta társadalombiztosítási kiadásokat.

Erre vonatkozóan egzakt adatok nem állnak rendelkezésünkre, csak saját tapasztalatunkat tudjuk megosztani.

Ennek alapján úgy gondoljuk, hogy a munkáltatók a kártérítésre jogosult (balesetben megsérült) munkavállalók alig 10-20%-ának fizetnek valamiféle kártérítést, de a hatályos törvényeken és ítélkezési gyakorlaton alapulót talán a tényleges szám még 5 %-ának sem.

De mi lehet ennek az oka? A kérdés nagyon összetett, de semmi esetre sem megválaszolhatatlan. Mi az alábbiakat emelnénk ki:

  • Munkavállalók nem tudják, hogy mire lehetnek jogosultak a munkahelyi baleset után. Jellemzően megelégszenek a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatásokkal (100 % táppénz), ami azonban súlyos tévedés! Egy balesetnek mindig több következménye van, így a felmerült károk is sokrétűek. Nem szabad megelégedni csupán a táppénz összegével, harcolni kell, hogy a munkavállaló mindent megkapjon, amit neki törvény alapján jár.
  • A munkavállalók jellemzően félnek, hogy elveszítik a munkahelyüket, ha jogaikkal élni mernek, azaz kártérítést kérnek. Ez súlyos tévedés! A munkavállaló munkahelye már akkor veszélybe került, mikor a baleset megtörtént, hiszen ha alkalmatlanná válik munkaköre betöltésére, akkor a munkáltató fel fog neki mondani, köznapiasan fogalmazva „kirúgja”. Ezen túlmenően pedig, ha a munkavállaló három évig nem érvényesíti jogát, akkor a kártérítési igénye végérvényesen elévül. Sajnos ez azzal jár, hogy betegen, sérülten és rokkantan ugyan járna neki akár több millió forint kártérítés is, de azt bírósági úton nem fogja tudni érvényesíteni.
  • A munkavállalók sokszor magukra vállalják, hogy az ő figyelmetlenségük, vagy hibájuk okozta a balesetet. Ezt persze nem önszántukból teszik, hanem jellemzően becsapják őket, hízelegnek nekik, vagy egész egyszerűen megfélemlítik őket. Kiszolgáltatott beteg emberként pedig („áldozati bárányként”) olvasatlanul bármit aláírnak, így saját maguktól veszik el az esélyt, hogy a későbbiekben a neki törvényileg járó kártérítést megkapják. Ne tegyék! Nem szabad megengedni, hogy vélt vagy valós félelem, vagy presszió hatása alatt ne éljenek a jogaikkal. Ha egyedül érzik magukat, akkor merjenek segítséget kérni, merjenek szakszervezethez, vagy ügyvédhez fordulni.
  • Végezetül, de nem utolsó sorban mindig ragaszkodjanak a munkahelyi baleset kivizsgáláshoz, szabályszerű jegyzőkönyvezéséhez. Röviden és egyszerűen fogalmazva csak az számít, az bizonyítható később, amiről „papír” van.

A magyar munkajog és a kártérítési jog szigorú, ún. objektív felelősséget telepít a munkáltatóra. Ez azt jelenti, hogy egy munkahelyi baleset után a munkáltatónak fizetnie kell. Ha esetlegesen nem akarna fizetni, akkor viszont neki kell bizonyítania, hogy miért is nem.

A jelenlegi munkajogi szabályok a munkavállalóknak kedveznek, így mi csak bátorítani tudunk minden munkavállalót, hogy ha már balesetet szenvedett (akár ő, akár ismerőse, vagy családtagja), akkor legalább merjen megkérdezni egy szakembert, hogy milyen lehetőségei vannak, vagy azt, hogy mire is lenne valójában jogosult.

Dr. Ikanov Gábor - baleseti jogász 

 

DR IKANOV ÜGYVÉDI IRODA A BALESETI KÁROSULTAKÉRT 

AZ ÜGYVÉDI IRODA FACEBOOK OLDALÁT ITT TALÁJA