Megdöbbenéssel vesszük észre, hogy sok esetben milyen csekély fokú a munkavállalók és munkáltatók társadalombiztosítás jogi ismerete. Ennek okait természetesen nem a mi dolgunk elemezni, azonban rövid és közérthető módon megpróbáljuk elmagyarázni a baleseti járadék intézményét. Tesszük ezt azért, mivel napi szinten tapasztaljuk, hogy a hozzánk forduló ügyfelek legalább 90 %-a még csak nem is hallott a baleseti járadékról, illetve a baleseti járadék és a kártérítési járadék fogalmát teljes egészében összekeverik.
forrás: pallas70
A baleseti járadék akkor most kártérítés?
NEM!
A legelső dolog annak tisztázása, hogy ha üzemi (munkahelyi) baleset történik, akkor a munkáltatónak kártérítési kötelezettsége van a munkavállaló felé. Ebben az esetben – több millió forint sérelemdíjon és vagyoni károkon túl – ún. kártérítési járadék megtérítése is kérhető a munkáltatótól.
A baleseti járadék azonban nem kártérítési járadék és nem is a munkáltató fizeti, hanem a magyar állam a társadalombiztosítási rendszeren keresztül! A baleseti és a kártérítési járadék tehát közösen hivatottak a sérültek életét javítani, nem pedig egymást kizárva.
A KÁRTÉRÍTÉSI JÁRADÉK MELLETT TEHÁT BALESETI JÁRADÉKOT IS LEHET KÉRNI, VALAMINT FORDÍTVA!
De mi is az a baleseti járadék?
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 57. §. kevéssé értelmes megfogalmazása szerint az a személy jogosult rá, akinek üzemi baleset következtében 13%-ot meghaladó egészségkárosodása keletkezett. Lefordítva magyarra tehát minimum 14%-os baleseti eredetű egészségkárosodása van, illetve a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira nem jogosult.
Konyhanyelvre pedig, az a munkavállaló, aki üzemi baleset során megsérül, vagy foglalkozási megbetegedésben szenved, az kérheti az illetékes nyugdíjfolyósító igazgatóságtól, hogy részére baleseti járadékot fizessen.
Mennyi pénzt lehet kapni?
A pénz összege alapvetően a sérülés fokától függ, melynek megítélése orvos szakértői hatáskörbe tartozik (tehát nem háziorvos, nem kezelő orvos, stb.). Az Ebtv. jelenleg hatályos besorolása szerint, ha az üzemi baleset (foglalkozási betegség) okozta egészségkárosodás:
1. 14-20 % mértékű, akkor a havi átlagkereset 8 %-a (maximum kettő évig),
2. 21-28 % mértékű, akkor a havi átlagkereset 10 %-a,
3. 29-39 % mértékű, akkor a havi átlagkereset 15 %-a,
4. 39 %-ot meghaladó mértékű, akkor a havi átlagkereset 30 %-a
igényelhető.
Látható tehát, hogy nem csekély és elhanyagolható mértékű a járadék összege. A magyar átlagjövedelemmel és a legkisebb (14-20 %-os mértékű) sérüléssel számolva legalább havi 20.000.-Ft-ot kaphat. Természetesen, ha az egészségi állapot változik, annyiban a járadék összege változni fog, azaz csökkenni, vagy növekedni.
Hol lehet kérni?
A baleseti járadékot írásban, az e célra rendszeresített ONYF. 3515-274. jelű vagy K05 számú formanyomtatványon kell igényelni a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél.
Az űrlap kinyomtatható, illetőleg letölthető és számítógéppel kitölthető formában a https://e-ugyintezes.onyf.hu/navigate/ukapunelkulframe.asp linken érhető el. A járadékigény egyébként elektronikus úton is előterjeszthető.
Az igénybejelentéshez csatolni kell az üzemi balesetet elismerő határozatot!
A szabályszerű bejelentést követően megindul az eljárás orvos szakértő bevonásával. Ennek során – orvos szakértői vélemény alapján – határozatban állapítja majd meg a hatóság, hogy jár-e és ha igen, akkor milyen mértékű baleseti járadék az igénylőnek!
Mikortól jár?
Amikor az igénylő 13 százalékos mértéket meghaladó (tehát minimum 14 %-os) baleseti eredetű egészségkárosodását megállapították. Fontos tudni, ha táppénzes ellátásban részesül a sérült munkavállaló, akkor a táppénzzel együtt nem kérheti. Ebben az esetben a táppénz megszűnését követő naptól kaphatja meg.
Meddig jár?
Alapvetően véghatáridő nélkül. Megszűnik azonban, ha az egészségkárosodás mértéke már nem haladja meg a 13 százalékot, tehát nem éri el a 14 százalékot.
Fontos tudni, hogy ha a baleseti egészségkárosodás mértéke a 20 százalékot nem haladja meg, akkor a baleseti járadék maximum kettő évig jár, azután megszűnik.
Mi a helyzet, ha több üzemi baleset történik?
Ebben az esetben valamennyi baleset egészségkárosító következményét együttesen kell vizsgálni. Így ha a sérült az újabb balesete miatt magasabb baleseti járadék fokozatba kerül, akkor az új baleseti járadékot az újabb balesetre irányadó átlagkeresetek közül a legkedvezőbb figyelembevételével kell újraszámolni.
Mire kell ügyelni?
A baleseti járadék az üzemi baleset bekövetkezése napjától számított három évig, míg a foglalkozási megbetegedés megállapítását (!) követő egy évig érvényesíthető. Ezt követően elévül.
Ügyelni kell arra is, ha a sérült baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve az üzemi balesettel összefüggésben megállapított megváltozott munkaképességűek ellátásában részesült, ugyanazon baleset alapján baleseti járadék iránti igényt a baleseti rokkantsági nyugdíj, illetve a megváltozott munkaképességűek ellátása igénybevételének megszűnésétől számított három éven belül lehet érvényesíteni.
/Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság tájákoztatása alapján/
§§§
A fenti rövid összefoglaló reményeink szerint minden sérült munkavállalót arra ösztönöz, hogy bátran éljen baleseti járadék iránti igénnyel. Ösztönzi reményeink szerint arra is, hogy a baleseti járadék mellett kártérítést is kérjen a munkáltatótól, mivel ahogyan azt fent írtuk, a kettő nem zárja ki egymást, hanem éppenséggel erősíti.
FONTOS:
Jelen poszt tartalma semmilyen esetben sem minősül jogi tanácsadásnak, azt a szerző csupán tájékoztató jelleggel helyezi el. A szerző külön felhívja a figyelmet arra, hogy a témában írt írása nem kimerítő jellegű, az nem pótolhatja a kimerítő jogi tanácsadást.
Dr. Ikanov Gábor - baleseti jogász
DR IKANOV ÜGYVÉDI IRODA A BALESETI KÁROSULTAKÉRT
AZ ÜGYVÉDI IRODA FACEBOOK OLDALÁT ITT TALÁJA
