Mindent a baleseti károsultak jogairól

A BALESETI JOGÁSZ

A BALESETI JOGÁSZ

Milliós kártérítés járhat a foglalkozási megbetegedésért

2016. április 27. - balesetijogasz

Több statisztikai eredmény azt igazolja, hogy az elmúlt 20 év során jelentős mértékben (mintegy tizedjére!!!) esett vissza a kivizsgált és megállapított foglalkozási megbetegedések aránya. Egyrészről ezt örvendetes ténynek gondolom, másrészről azonban nem vagyok meggyőződve annak valós indokáról. Szerény tapasztalatom szerint ugyanis a munkaviszonnyal okozati összefüggésben keletkezett megbetegedések aránya nem, hogy nem csökken, hanem exponenciálisan nő a foglalkoztatottsági helyzet javulásával. A foglalkozási megbetegedések kapcsán a legnagyobb problémát ott látom, hogy az abban szenvedő munkavállalók, sőt sok esetben még a kezelő orvosaik sem tudják pontosan, hogy mit kell tenniük annak gyanúja esetén!? A teljesség igénye nélkül megpróbálok néhány alapvető kérdést és fogalmat tisztázni és egyben biztatni minden foglalkozási megbetegedésben szenvedő munkavállalót, hogy bátran lépjen fel kártérítési igénnyel munkáltatójával szemben.

079150700_1443609460-work_stress_burnout.png

WWW.IKANOV.HU

Mit is nevezünk foglalkozási megbetegedésnek?

A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. § a) pontja szerint:

„foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,”

Az OEP tájékoztatása szerint továbbá:

„foglalkozási megbetegedés az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási megbetegedés általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás.” 

Ha fentiek alapján nagyon leegyszerűsítjük a foglalkozási megbetegedés meghatározását, akkor azt tudom mondani, hogy gyakorlatilag minden olyan igazolt betegség, vagy egészségkárosodás foglalkozási megbetegedésnek tekinthető, amit a munkavállaló munkavégzésével összefüggésben szenved el és az nem baleset (azaz egyszeri külső behatás) eredménye.

Természetesen a hangsúly az igazolt foglalkozási betegség kifejezésen van. Ez azt jelenti, hogy a foglalkozási megbetegedés megítélése orvos szakértői kérdés, így annak megállapítása egy relatíve hosszadalmas folyamat.

Ezt a folyamatot mutatja be az alábbi igen szemléletes ábra. (Szerző: Dr Nagy Imre főosztályvezető főorvos)

2pdf_ikanov.jpg

 

Látható tehát, hogy egyértelműen megvan a jogi és eljárásjogi lehetősége minden munkavállalónak, hogy azt a betegségét, amit foglalkozási eredetűnek gondol, azt közvetve, vagy közvetlenül kivizsgáltasson az erre jogosított hatóságokkal. Így amennyiben az ábrán bemutatott eljárásrendben megállapítják, hogy a munkavállaló foglalkozási megbetegedésben szenved, akkor fennáll annak a jogi lehetősége is, hogy a megbetegedett munkavállaló ne csak táppénzt, hanem teljes körű kártérítést kérjen munkáltatójától.

Ha bekövetkezik a foglalkozási megbetegedés, akkor kaphatunk kártérítést?

Alapvető kiindulási pontként rögzíthető, hogy a MUNKÁLTATÓNAK MEG KELL TÉRÍTENIE A MUNKAVÁLLALÓNAK A MUNKAVISZONYÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KELETKEZETT KÁRÁT. Ebbe természetesen bele tartozik mind a munkahelyi balesetek, mind pedig a foglalkozási megbetegedések után járó kártérítések is.

Amíg azonban egy munkahelyi baleset okozta egészségkárosodásért járó kártérítést (akár több millió forintot is) egyszerűbben lehet bizonyítani, addig ez a foglalkozási megbetegedésekről korántsem mondható el. 

Korábbi Egészségbiztosítási törvényünk egyértelműen szabályozta, illetőleg tételesen felsorolta a foglalkozási megbetegedéseket, melyeket alapul véve relatíve egyszerűen lehetett kártérítést kérni. Nevezett törvényi rendelkezést és annak végrehajtási rendeletét az Alkotmánybíróság megsemmisítette és az elmúlt 10 év során sem született megnyugtató törvényi szabályozás. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az új Munka Törvénykönyve alapján sem születtek még olyan bírósági döntések, melyek alapján egy kialakult és egységes ítélkezési gyakorlat meglétéről beszélhetnénk.

Ennek ellenére a munkavállalók nincsenek elzárva attól, hogy jogos kártérítési igényüket érvényesítsék a munkáltatójukkal szemben.

Az új Munka Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint ugyanis:

166. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

munkáltató felelőssége tehát továbbra is objektív, azaz egyszerűbben fogalmazva feltételezett. Neki kell bizonyítania, hogy a megbetegedett munkavállaló kárát nem ő okozta. Ha ezt nem tudja bizonyítani, akkor teljes kártérítési kötelezettség terheli!

Így amennyiben a munkavállalók megbetegedését foglalkozási eredetűnek nyilvánítják, annyiban azt gondolom, hogy igen jó eséllyel lehetséges kártérítést kérni.

 

Dr. Ikanov Gábor

kártérítési jogász 

ikanov-iroda-logo.jpg

Munkahelyi vagy üzemi baleset?

2. rész - Az üzemi baleset

Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a munkavégzés közben megsérült emberek a munkahelyi és az üzemi baleset fogalmát összekeverik, gyakorlatilag egyenlőség jelet tesznek a két intézmény közé. Gyakran előfordul az is, hogy egy megtörtént balesetet követően a sérült munkavállaló nem tudja, hogy milyen jogok illetik meg, illetve azt sem, hogy milyen ellátásokra lehet jogosult.

Az alábbiakban megpróbálunk tisztázni néhány alapvető fogalmat és folyamatot, egyben bízva abban, hogy a balesetben megsérült munkavállalóknak a segítségére lehetünk. Egy korábbi bejegyzésben már tisztáztuk a munkehelyi baleset fogalmát, most azt járjuk körbe mi is az üzemi baleset és mit lehet tenni ennek az esetén. 

uzemi.jpg

Üzemi baleset

A munkahelyi baleset tehát egy munkavédelmi szabályokon alapuló intézmény, míg ezzel ellentétesen az üzemi baleset egy társadalombiztosítási fogalom. A kettő sok esetben szorosan kapcsolódik egymáshoz, azonban rendeltetésüket tekintve elválnak egymástól. 

Üzemi baleset megállapítása esetén a munkavállaló az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira válik jogosulttá, példának okáért baleseti táppénzre, baleseti járadékra, kedvezményes gyógyszer vásárlásra, útiköltség térítésre, stb...

IKANOV ÜGYVÉDI IRODA A BALESETI KÁROSULTAKÉRT

Társadalombiztosítási szempontjából az alábbi balesetek tekinthető üzemi balesetnek:

  • biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg 
  • munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), továbbá
  • a biztosítottat közcélú munka végzése közben, valamint
  • a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.

Amennyiben egy bekövetkezett baleset a fenti esetkörök valamelyikébe besorolható, akkor a sérült jogosult lesz a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások igénybevételére. Itt nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy ezen ellátások csak igazolt biztosítási jogviszony esetén vehetők igénybe. Amennyiben ugyanis a munkáltatónál „feketén dolgozik”, akkor TB ellátásra sem lesz jogosult! Ettől függetlenül azonban még kártérítést kérhet a munkáltatójától munkahelyi balesettel okozati összefüggésben keletkezett kárai miatt! 

Üzemi baleset köréből azonban az alábbi esetek ki vannak zárva:

- a balesetet kizárólag a sérült ittassága okozta (megjegyezzük, hogy feltétlenül ez sem igaz, mivel ha bizonyíthatóan nem áll kapcsolatban az ittasság a bekövetkezett balesettel, attól még az üzemi balesetnek minősíthető). 

- a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat, a munkahelyi rendbontás során elszenvedett baleset. (Klasszikus fusizás esete nem tartozik bele, amikor munkaidőben a saját érdekében végzett munka során sérül meg a munkavállaló).

- a lakásról munkába, illetőleg a munkából lakásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt baleset. (Nem tartozik ide, ha példának okáért a munkájával végző anyuka bemegy a gyermekéért az óvodába és onnan megy haza.)

- nem jogosult baleseti ellátásra az a munkavállaló sem, aki sérülését szándékosan okozta, vagy szándékosan késlekedett az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével.

Megállapítható tehát, hogy az üzemi baleset egy jóval tágabb baleseti szituációt érintő fogalom, mivel például magába foglalja a munkabalesetnek nem minősülő úti balesetek esetkörét is. Másrészről pedig szűkebb is, mivel nem minden munkahelyi baleset válik egyben üzemi baleseté is.

Sok esetben tehát indokolt alaposan mérlegelni egy bekövetkezett baleset lehetséges jogi következményeit, hiszen a balesettel érintett munkavállalók számtalan ellátásra, illetve kártérítésre is igényt tarthatnak. Amennyiben ugyanis egy munkavállaló a munkavégzése során vagy azzal összefüggésben balesetet szenved, akkor a társadalombiztosítási ellátásokon felül teljes kártérítésre és sérelemdíj megfizetésére is igényt tarthat.

A munkavállalók a kártérítési igényüket közvetlenül a munkáltatóhoz nyújthatják be, függetlenül attól, hogy a munkáltató rendelkezik-e felelősségbiztosítással, vagy sem.

A MUNKAHELYI BALESETRŐL EGY KORÁBBI BEJEGYZÉSBEN OLVASHAT ITT

fotó forrás

Dr. Ikanov Gábor 

ügyvéd

www.ikanov.hu

www.facebook.com/balesetijogasz

 

Munkahelyi vagy üzemi baleset?

1. rész - A munkahelyi baleset

Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a munkavégzés közben megsérült emberek a munkahelyi és az üzemi baleset fogalmát összekeverik, gyakorlatilag egyenlőség jelet tesznek a két intézmény közé. Gyakran előfordul az is, hogy egy megtörtént balesetet követően a sérült munkavállaló nem tudja, hogy milyen jogok illetik meg, illetve azt sem, hogy milyen ellátásokra lehet jogosult.

Az alábbiakban megpróbálunk tisztázni néhány alapvető fogalmat és folyamatot, egyben bízva abban, hogy a balesetben megsérült munkavállalóknak a segítségére lehetünk. Ebben a bejegyzésben a munkahelyi baleset fogalmát járjuk körül, egy következő cikkben pedig mindent leírunk, amit az üzemi balesetről kell tudni.

munkahelyi_baleset.jpg

Munkahelyi baleset

A munkavédelmről szóló 1993. évi XCIII törvény rendelkezései szerint munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés, anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés, foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb szolgáltatás stb. igénybevétele során éri. Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek (munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri, kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

IKANOV ÜGYVÉDI IRODA A BALESETI KÁROSULTAKÉRT

A fenti idézett törvényszövegből az állapítható meg, hogy gyakorlatilag minden olyan baleset, ami a munkavállalót munkavégzése során és azzal összefüggésben éri, az munkahelyi balesetnek tekinthető. Ha megtörténik egy baleset, akkor azt a munkáltatónak törvényi kötelessége kivizsgálni, illetőleg arról jegyzőkönyvet felvenni. Ebben a jegyzőkönyvben kell rögzíteni – többek között - a baleset adatait (mikor, hol, kivel történt), illetőleg azt is, hogy a baleset miért következett be, mi volt a balesethez vezető okok? A munkáltatónak az is kötelezettsége, hogy a baleset körülményeit alaposan vizsgálja ki, még pedig olyan módon, hogy későbbi vita esetén a baleset mechanizmusát pontosan lehessen rekonstruálni. 

Megjegyezni kívánjuk, hogy tapasztalataink alapján (mely természetesen nem reprezentatív) a munkahelyi balesetek több, mint fele nem is kerül jegyzőkönyvezésre, illetőleg ha meg is történik, akkor az már elve nem is a valóságot tükrözi.

A megtörtént munkahelyi balesetnek természetesen következményei is vannak. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény rendelkezései szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

Az idézett törvényszöveg tehát abból indul ki, hogy a munkahelyi balesetben megsérült munkavállalónak kártérítés jár! A munkáltatónak csak abban az esetben nem kell kártérítést fizetnie, ha a törvényben meghatározott esetköröket tudja bizonyítani.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy minden munkahelyi baleset után kérjenek a munkavállalók jegyzőkönyvet, illetőleg ha nem adnak, akkor a szükséges hatósági bejelentéseket tegyék meg (Munkavédelmi Felügyelőség)! Mindenképpen ügyeljenek arra is, hogy a balesetek a valóságnak megfelelően kerüljenek rögzítésre, ne próbáljanak a munkáltatónak kedvezni nem a valóságnak megfelelő nyilatkozatok megtételével! 

Az üzemi balesetről egy következő bejegyzésben lehet olvasni ITT

fotó forrás

Dr. Ikanov Gábor

ügyvéd 

ikanov-iroda-logo.jpg

www.facebook.com/balesetijogasz

Az utazási irodák kártérítési felelőssége

Mit kell az utazási irodának megtérítenie baleset esetén?

Az élet velejárója, hogy balesetek mindig történnek. Nincs ez másként az utazások során sem, ahol bármennyire is óvatosak és elővigyázatosak vagyunk, a baj megtörténhet. A balesetek súlyos következményeit persze lehet minimalizálni, melynek legjobb módja, hogy ha teljes körű utasbiztosítást kötünk. Az utasbiztosítás azonban nem képes a baleset okozta valamennyi hátrány ellensúlyozására!

bali.jpg

illusztráció, forrás: google.com

Gondoljunk csak bele! Ha egy külföldi utazás során súlyos, esetlegesen maradandó fogyatékosságot okozó testi sérüléseket szenvedünk el, akkor a felmerült kárunk nem csupán a külföldi kórházi ellátás költsége, hanem az elszenvedett sérülésből eredő és életünk végéig jelentkező valamennyi további kárunk, melyek összege akár a több millió forintot is elérheti.

Sajnálatos tényként megállapítható, hogy ezen kárainkat az utasbiztosításból befolyó biztosítási szolgáltatási díj nem fogja fedezni, mivel az nem felelősségbiztosítás alapján járó kártérítés.

A fenti problémát látva mind az Európai Unió, mind pedig a hazai jogszabályok az utazási irodák (pontosabban az utazásszervezők) kötelezettségévé tették a teljes kártérítés megfizetését személyi sérüléssel járó baleset esetén. Az utazási irodák ezen a felelősségüket nem korlátozhatják és nem is háríthatják másra. Így amennyiben egy utas szervezett utazási szerződés teljesítése során önhibáján kívül balesetet szenved el, akkor teljes kártérítést kell, hogy kapjon. Természetesen attól függetlenül, hogy volt-e utasbiztosítása, vagy sem.

Összegezve tehát nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy a szervezett utazások teljesítése során elszenvedett és személyi sérüléssel járó balesetek esetén, az utasok nyugodtan igényelhetik a balesetből eredő káraik teljes megtérítését az utazásszervezőtől.

Dr. Ikanov Gábor

ügyvéd

 

Megverték a jegyellenőrt, a BKK-nak kártérítést kell fizetnie

A hét elején hozta le címlapon a Bors P. Ildikó munkahelyi balesetének történetét. Ügyfelünk jegyellenőrként dolgozott, amikor egy ellenőrzés után az egyik utas szó szerint szétverte a fejét. A támadót börtönbűntetésre ítélték, a BKK azonan nem akarja elismerni a felelősségét az ügyben, pedig Ildikót munkaidőben, munka­végzés közben érte a támadás, így egyértelmű a BKK felelőssége. Kártérítést kell fizetniük. A BKK bánásmódja felháborította az egész magyar sajtót, sorra jelentek meg a támadásról és a BKK bánásmódjáról szóló cikkek és televíziós riportok. Az ügyről írt a Bors, a Nol.hu, a 24.hu, a Vs.hu, a HVG, a Ripost és az RcNews. Foglalkozott vele még a TV2 Tények, Mokka, az RTL Klub Fókusz, a Class Fm és a KlubrádióEbben a bejegyzésben összegyűjtöttük az összes, ezzel az üggyel kapcsolatos hírt. 

A Bors cikkét ITT lehet elolvasni

48295.jpgfotó: Bors

A BALESETI JOGÁSZ FACEBOOK OLDALA ITT A HONLAP PEDIG ITT

A bejegyzés folytatódik 

Tovább

A 7 legfontosabb teendő munkahelyi baleset esetén

Baleset bárkivel és bárhol megtörténhet - akár a munkahelyen is. Habár a baleset a hétköznapi része, kevesen tudják, hogy mit kell tenniük, ha munka közben éri őket baleset, azt pedig még kevesebben, hogy nemcsak táppénzre, hanem kártérítésre is jogosultak lehetnek, ha önhibájukon kívül szenvedtek balesetet. De mik a legfontosabb teendők munkahelyi baleset esetén?

munkahelyi_baleset_bloghoz.jpg

Gyakran tapasztalom, hogy a munkavállalók az elszenvedett munkahelyi balesetek után hibás nyilatkozatokat tesznek, illetve hibásan mérik fel a velük történteket. Azt sem tudják pontosan, hogy munkahelyi baleset után mik a jogaik és kötelezettségeik, illetőleg azzal sincsenek tisztában, hogy a táppénzes ellátáson túl kártérítésben is részesülhetnek.

A jelenleg hatályos törvények szigorúan védik a munkavállalók érdekeit, így nyugodtan kijelenthető, hogy az önhibájukon kívül munkahelyi balesetet szenvedett munkavállalók kártérítésre lehetnek jogosultak. A munkáltatóknak viszont nem érdeke, hogy a sérült munkavállalókat tájékoztassák, illetve az sem, hogy részükre kártérítést fizessenek. Ezért gyakran előfordul, hogy a balesetek kivizsgálása során olyan dokumentációkat készítenek és íratnak alá a munkavállalóval, melyek a későbbiek során mentesíti őket a kártérítési kötelezettségük alól.

Mire kell figyelnünk munkahelyi baleset esetén? Az alábbi 7 tanács betartása növeli annak esélyét, hogy a sérült munkavállaló később hozzájusson az őt megillető kártérítéshez.

1. Kérje a munkahelyi baleseti jegyzőkönyv felvételét!

Ha munkavégzés közben bármilyen baleset történik, akkor azonnal értesítse a munkahelyi vezetőt, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlóját. Ragaszkodjon munkahelyi baleseti jegyzőkönyv kiállításához is. Ez egyébként a munkáltató törvényi kötelezettsége. Megjegyzem, hogy a hozzám forduló baleseti sérültek több, mint felének (!) nincs semmiféle jegyzőkönyve, ami jelentős nehézséget szokott okozni a kárrendezési eljárás során.

 2. A valóságnak megfelelő nyilatkozatot tegye!

Gyakori eset, hogy a sérült munkavállalónak mindent megígérnek a munkáltatók a bekövetkezett balesetek után. Ennek keretében „csak” azt kérik, hogy számukra kedvező baleseti leírás kerüljön rögzítésre.

Mielőtt azonban Ön sérültként aláírna bármiféle okiratot, előtte alaposan olvassa át és csak akkor írja alá, ha az abban foglaltak szóról-szóra tükrözik a valóságot. Ha Ön nincs olyan állapotban, hogy nyilatkozni tudjon (fájdalmak, gyógyszer hatása alatt áll, stb.), akkor egyáltalán ne nyilatkozzon, hanem kérje meg a munkáltatót, hogy alkalmasabb időpontban térjenek erre vissza. Semmi esetre se írjon alá üres dokumentációt! Amit Ön aláír, arról minden esetben kérjen másolati példányt. Amennyiben a jegyzőkönyvezés során bármit megígér a munkáltató (szóban), akkor kérjék, hogy azt írásban is erősítse meg. Ne engedje semmiféle pressziónak/fenyegetésnek, és ne higgyen a szóbeli ígéreteknek sem.

3. Dokumentálja saját magának is a baleset körülményeit!

Lehetőség szerint a sérültek, vagy a sérültek kollégái készítsenek fénykép és video felvételeket a baleset helyszínéről, kérjenek írásos nyilatkozatokat a baleset szemtanúitól, ezek a későbbi kártérítési eljárás során bizonyítékok lehetnek.

4. Értesítse a munkavédelmi felügyelőséget és rendőrséget!

Ha Önt súlyos baleset érte a munkahelyén, minden esetben értesítse a rendőrséget és a munkavédelmi felügyelőséget, hogy a baleset körülményeit kivizsgálják.

5. Figyeljen az orvosi dokumentáció pontosságára!

Orvosi ellátás esetén feltétlenül a valóságot kell közölni! Tilos például azt mondani, hogy nem munkavégzés közben, hanem máshol - például otthon - sérült meg!) A munkahelyi baleset tényét mindenképpen el kell mondani és ügyelni kell arra, hogy az rögzítésre is kerüljön az egészségügyi dokumentáción.

6. Gyűjtse a számlákat és az orvosi papírokat! 

Bármit vásárol lábadozása alatt a sérült, arról kérjen számlát/bizonylatot. Ugyancsak kérjen számlát/bizonylatot a rokonok/barátok kiadásairól is. Ezeket az iratokat meg kell őrizni, hogy a későbbiek során könnyebb legyen a kiadások bizonyítása. Vegyen igénybe minden orvosilag javasolt kezelést, eszközt, illetőleg erről is kérni kell igazolást, vagy számlát.

7. Merjen segítséget kérni!

Lehetőség szerint minél hamarabb forduljon szakemberhez, szakszervezeti tagsága esetén értesítse szakszervezetét a sérült munkavállaló. Ha kárigényt kíván előterjeszteni, akkor a kártérítési joghoz értő ügyvéd segítségét kérje, és messziről kerüljön el mindenféle kárrendezőnek titulált egyesületet, alapítványt, gazdasági társaságot! Jogi tanácsadást és perbeli képviseletet ugyanis csak ügyvéd láthat el.

További tudnivalókat a munkahelyi balesetről ITT talál.

Dr. Ikanov Gábor
A baleseti jogász
www.ikanov.hu

Miért válasszunk ügyvédet, ha balesetet szenvedtünk?

A címben feltett kérdésre a válasz egyszerű: azért válasszunk ügyvédet, ha baleset történt velünk, mert az ügyvéd a legolcsóbb és legbiztonságosabb megoldás!

 

accident.jpg

 

A sikeres kárrendezés komoly jogi és szakértői felkészültséget igényel, mely nélkül a kárrendezés folyamán szinte biztosan további és helyrehozhatatlan károk fogják Önt érni.

Napjainkban szinte egy egész iparág épült arra, hogy a baleseti sérültek kárügyintézésén kontárok meggazdagodjanak, akik kirívóan magas megbízási díjakért kínálják szolgáltatásaikat. Sajnos az is elmondható, hogy az ilyen kárügyintézők működését semmi sem tiltja, így nyugodtan végezhetik tevékenységüket, ami nem ritkán a kórházi ágyon fekvő betegek vagy a gyászoló hozzátartozók zaklatását jelenti.

Ha Önt baleset érte a munkahelyén, munkába menet, vagy közlekedés közben, forduljon egy szakmailag felkészült és tapasztalt ügyvédhez. Az ügyvéd az, aki szakmailag hitelesen és hozzáértő módon tudja képviselni az Ön érdekeit, és aki ismeri a kárrendezési eljárás menetét. Egy jó ügyvéd képes reális forgatókönyvet felvázolni Ön előtt a kárrendezési eljárás kimenetelére vonatkozóan, beleértve az Ön számára legnagyobb valószínűséggel megítélendő kártérítési összeget is.

 

Dr. Ikanov Gábor
A baleseti jogász
www.ikanov.hu

Üdvözöljük az oldalunkon!

Az Ikanov Ügyvédi Iroda egy széleskörű partnerséggel rendelkező, független magyar ügyvédi iroda. Teljes körű jogi szolgáltatást nyújtunk a hozzánk forduló Ügyfeleknek, kiemelt szakterületünk azonban a biztosítási és a kártérítési jog. Az Ikanov Ügyvédi Iroda - társadalmi szervezetekkel közösen – megalakulása óta jelentős szerepet vállal a baleseti károsultak érdekeinek érvényesítésében. Célunk olyan átfogó jogi szabályozás kidolgozása, amely a baleseti kárrendezés felgyorsítását és károsult központúvá tételét szolgálja.

Ezt a blogot azért indítottuk, hogy a baleseti károsultak boldogulását segítsük szakértő hozzáértésünkkel és több éves gyakorlati tapasztalatunkkal!

süti beállítások módosítása