Mindent a baleseti károsultak jogairól

A BALESETI JOGÁSZ

Milliós kártérítés járhat a foglalkozási megbetegedésért

2016. április 27. - balesetijogasz

Több statisztikai eredmény azt igazolja, hogy az elmúlt 20 év során jelentős mértékben (mintegy tizedjére!!!) esett vissza a kivizsgált és megállapított foglalkozási megbetegedések aránya. Egyrészről ezt örvendetes ténynek gondolom, másrészről azonban nem vagyok meggyőződve annak valós indokáról. Szerény tapasztalatom szerint ugyanis a munkaviszonnyal okozati összefüggésben keletkezett megbetegedések aránya nem, hogy nem csökken, hanem exponenciálisan nő a foglalkoztatottsági helyzet javulásával. A foglalkozási megbetegedések kapcsán a legnagyobb problémát ott látom, hogy az abban szenvedő munkavállalók, sőt sok esetben még a kezelő orvosaik sem tudják pontosan, hogy mit kell tenniük annak gyanúja esetén!? A teljesség igénye nélkül megpróbálok néhány alapvető kérdést és fogalmat tisztázni és egyben biztatni minden foglalkozási megbetegedésben szenvedő munkavállalót, hogy bátran lépjen fel kártérítési igénnyel munkáltatójával szemben.

079150700_1443609460-work_stress_burnout.png

WWW.IKANOV.HU

Mit is nevezünk foglalkozási megbetegedésnek?

A 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet 2. § a) pontja szerint:

„foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás,”

Az OEP tájékoztatása szerint továbbá:

„foglalkozási megbetegedés az a betegség, egészségkárosodás, amely a biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett. A foglalkozási megbetegedés általában hosszabb tartamú behatás következtében kialakuló egészségi állapotromlás.” 

Ha fentiek alapján nagyon leegyszerűsítjük a foglalkozási megbetegedés meghatározását, akkor azt tudom mondani, hogy gyakorlatilag minden olyan igazolt betegség, vagy egészségkárosodás foglalkozási megbetegedésnek tekinthető, amit a munkavállaló munkavégzésével összefüggésben szenved el és az nem baleset (azaz egyszeri külső behatás) eredménye.

Természetesen a hangsúly az igazolt foglalkozási betegség kifejezésen van. Ez azt jelenti, hogy a foglalkozási megbetegedés megítélése orvos szakértői kérdés, így annak megállapítása egy relatíve hosszadalmas folyamat.

Ezt a folyamatot mutatja be az alábbi igen szemléletes ábra. (Szerző: Dr Nagy Imre főosztályvezető főorvos)

2pdf_ikanov.jpg

 

Látható tehát, hogy egyértelműen megvan a jogi és eljárásjogi lehetősége minden munkavállalónak, hogy azt a betegségét, amit foglalkozási eredetűnek gondol, azt közvetve, vagy közvetlenül kivizsgáltasson az erre jogosított hatóságokkal. Így amennyiben az ábrán bemutatott eljárásrendben megállapítják, hogy a munkavállaló foglalkozási megbetegedésben szenved, akkor fennáll annak a jogi lehetősége is, hogy a megbetegedett munkavállaló ne csak táppénzt, hanem teljes körű kártérítést kérjen munkáltatójától.

Ha bekövetkezik a foglalkozási megbetegedés, akkor kaphatunk kártérítést?

Alapvető kiindulási pontként rögzíthető, hogy a MUNKÁLTATÓNAK MEG KELL TÉRÍTENIE A MUNKAVÁLLALÓNAK A MUNKAVISZONYÁVAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN KELETKEZETT KÁRÁT. Ebbe természetesen bele tartozik mind a munkahelyi balesetek, mind pedig a foglalkozási megbetegedések után járó kártérítések is.

Amíg azonban egy munkahelyi baleset okozta egészségkárosodásért járó kártérítést (akár több millió forintot is) egyszerűbben lehet bizonyítani, addig ez a foglalkozási megbetegedésekről korántsem mondható el. 

Korábbi Egészségbiztosítási törvényünk egyértelműen szabályozta, illetőleg tételesen felsorolta a foglalkozási megbetegedéseket, melyeket alapul véve relatíve egyszerűen lehetett kártérítést kérni. Nevezett törvényi rendelkezést és annak végrehajtási rendeletét az Alkotmánybíróság megsemmisítette és az elmúlt 10 év során sem született megnyugtató törvényi szabályozás. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az új Munka Törvénykönyve alapján sem születtek még olyan bírósági döntések, melyek alapján egy kialakult és egységes ítélkezési gyakorlat meglétéről beszélhetnénk.

Ennek ellenére a munkavállalók nincsenek elzárva attól, hogy jogos kártérítési igényüket érvényesítsék a munkáltatójukkal szemben.

Az új Munka Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint ugyanis:

166. § (1) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárt.

(2) Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a kárt az ellenőrzési körén kívül eső olyan körülmény okozta, amellyel nem kellett számolnia és nem volt elvárható, hogy a károkozó körülmény bekövetkezését elkerülje vagy a kárt elhárítsa, vagy

b) a kárt kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

munkáltató felelőssége tehát továbbra is objektív, azaz egyszerűbben fogalmazva feltételezett. Neki kell bizonyítania, hogy a megbetegedett munkavállaló kárát nem ő okozta. Ha ezt nem tudja bizonyítani, akkor teljes kártérítési kötelezettség terheli!

Így amennyiben a munkavállalók megbetegedését foglalkozási eredetűnek nyilvánítják, annyiban azt gondolom, hogy igen jó eséllyel lehetséges kártérítést kérni.

 

Dr. Ikanov Gábor

kártérítési jogász 

ikanov-iroda-logo.jpg