Mindent a baleseti károsultak jogairól

A BALESETI JOGÁSZ

M3-as buszbaleset kártérítési következményei

2016. december 19. - balesetijogasz

Az ünnepek előtt szomorúsággal tölt el minden jó érzésű embert az a tragikus busz baleset, ami az M3-as autópályán történt. A baleset következményei nem csupán tragikusak és helyrehozhatatlanok, hanem emberek százainak van negatív hatással az életére. Családok tucatjai és emberek százai keresik a válaszokat, hogy mi miért történt és kit terhel a felelősség ezért? Pár gondolattal és észrevétellel igyekszem a balesetben megsérült emberek segítségére lenni, talán ezzel egy kicsit megkönnyítve a „felelősségi” kérdések megválaszolását.

Ilyen típusú baleseteknél érdemes a „felelősség” kérdését kettő részre bontani, azaz egyrészről büntető jogilag, másrészről kártérítés jogilag is megvizsgálni az ügyet.

BŰNTETŐJOGILAG

gyakorlatilag a felelősség kérdése az ügyészség által felügyelt nyomozati eljárás eredményétől függően fog alakulni. Közúti balesetek után ugyanis megindul egy rendőrségi eljárás, melyben a rendőrség „összegyűjti” a bizonyítékokat, melyet követően - jellemzően igazságügyi műszaki szakértői véleménnyel alátámasztottan - az ügyészség fog vádat emelni az illetékes bíróságnál. A büntető eljárás legvégén pedig a büntetőbíróság dolga lesz megítélni, hogy kit és milyen mértékben terhel a büntetőjogi felelősség. 

KÁRTÉRÍTÉSI JOGI SZEMPONTBÓL 

Azt kell, hogy mondjam az ilyen típusú balesetek relatíve egyszerű megítélésűek, azaz szinte 100 %-os biztonsággal állítható, hogy a károsultak hozzá fognak jutni a részükre járó kártérítéshez, illetve sérelemdíjhoz. A kérdés ilyenkor persze mindig az, hogy ki, mikor és mennyit fog fizetni?

A fenti kérdések megválaszolása jelenleg még nem lehetséges teljes bizonyossággal, de összességében az mondható, hogy a rendelkezésre álló információk alapján kettő kártérítésre kötelezhető kör van.

Az egyik csoportba a balesetért felelőssé tehető gépjármű(vek) kötelező felelősségbiztosító(i) tartozhatnak, akik a balesetben érintett gépjárműveket biztosították. Leegyszerűsítve azt mondhatom, hogy annak a biztosítónak kell majd a kárt megtérítenie, amelyik a balesetet okozó gépjárművet biztosította. Példának okáért, ha a buszbalesetet a buszvezető okozta, akkor a busz kötelező felelősségbiztosítója fog fizetni, ha pedig egy másik gépjármű okozta, akkor annak a felelősségbiztosítójának kell majd fizetnie. Megjegyezzük, hogy a hatályos jogszabályok szerint 1,5 milliárd forint a biztosítók fizetési limit kötelezettsége, így nagy valószínűséggel lesz is fedezet a károk megtérítésére.

Ugyanakkor biztosítók esetében bizonyosan számolni kell azzal, hogy a biztosító(k) alapos vizsgálatot fognak végezni mind a jogalapot, mind az összegszerűséget illetően. Ez a gyakorlatban azt fogja okozni, hogy az ún. peren kívüli kárrendezési eljárás minimum 1-2 évet is igénybe vehet, melyet követően további évekkel szükséges számolnia annak az embernek, aki peres úton akarja (jellemzően magasabb összegű) kártérítési igényét érvényesíteni.

Kártérítési felelősség körében éppen ezért érdemes az ilyen jellegű – utazási szerződésből eredő – ügyekben magával az utazást szervező utazási irodával szembeni is fellépni kártérítési igénnyel. Pont ebben az évben a Kúria arra az álláspontra helyezkedett (ugyancsak egy sajnálatos buszbaleset kapcsán), hogy az utazást szervező irodát teljes mértékű kártérítési kötelezettség terheli a utazási szerződés teljesítéséből eredő károkért, amennyiben az utasa személyi sérülésből eredő kárt szenved el. Az utazási iroda ezt a kártérítési kötelezettségét nem korlátozhatja és nem is zárhatja ki, csak abban az esetben mentesülhet, ha bizonyítani tudja, hogy a kár nem az utazási szerződés teljesítésével áll okozati összefüggésben. Legjobb tudomásom szerint azonban ennek a ténye nem vitatott, így kártérítési igény párhuzamos előterjesztése nem csupán elméleti opció, hanem igen is reális és jogilag megalapozott lehetőség.

Dr. Ikanov Gábor ügyvéd 

DR IKANOV ÜGYVÉDI IRODA A BALESETI KÁROSULTAKÉRT 

AZ ÜGYVÉDI IRODA FACEBOOK OLDALÁT ITT TALÁJA