Mindent a baleseti károsultak jogairól

A BALESETI JOGÁSZ

Munkahelyi vagy üzemi baleset?

2. rész - Az üzemi baleset

2016. március 03. - balesetijogasz

Nagyon sokszor tapasztaljuk, hogy a munkavégzés közben megsérült emberek a munkahelyi és az üzemi baleset fogalmát összekeverik, gyakorlatilag egyenlőség jelet tesznek a két intézmény közé. Gyakran előfordul az is, hogy egy megtörtént balesetet követően a sérült munkavállaló nem tudja, hogy milyen jogok illetik meg, illetve azt sem, hogy milyen ellátásokra lehet jogosult.

Az alábbiakban megpróbálunk tisztázni néhány alapvető fogalmat és folyamatot, egyben bízva abban, hogy a balesetben megsérült munkavállalóknak a segítségére lehetünk. Egy korábbi bejegyzésben már tisztáztuk a munkehelyi baleset fogalmát, most azt járjuk körbe mi is az üzemi baleset és mit lehet tenni ennek az esetén. 

uzemi.jpg

Üzemi baleset

A munkahelyi baleset tehát egy munkavédelmi szabályokon alapuló intézmény, míg ezzel ellentétesen az üzemi baleset egy társadalombiztosítási fogalom. A kettő sok esetben szorosan kapcsolódik egymáshoz, azonban rendeltetésüket tekintve elválnak egymástól. 

Üzemi baleset megállapítása esetén a munkavállaló az egészségbiztosítás baleseti ellátásaira válik jogosulttá, példának okáért baleseti táppénzre, baleseti járadékra, kedvezményes gyógyszer vásárlásra, útiköltség térítésre, stb...

IKANOV ÜGYVÉDI IRODA A BALESETI KÁROSULTAKÉRT

Társadalombiztosítási szempontjából az alábbi balesetek tekinthető üzemi balesetnek:

  • biztosítottat (sérültet) a foglalkozása körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben éri (munkabaleset), illetőleg 
  • munkába menet vagy onnan a lakására (szállására) menet közben elszenvedett baleset (munkavégzéssel összefüggő úti baleset), továbbá
  • a biztosítottat közcélú munka végzése közben, valamint
  • a biztosítottat egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során (keresőképtelenség, egészségkárosodás mértékének, rehabilitálhatóságának elbírálása céljából elrendelt, vagy a keresőképessé váláshoz szükséges egyéb vizsgálaton vagy kezelésen történt megjelenéssel összefüggésben) érte.

Amennyiben egy bekövetkezett baleset a fenti esetkörök valamelyikébe besorolható, akkor a sérült jogosult lesz a társadalombiztosítás által finanszírozott ellátások igénybevételére. Itt nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy ezen ellátások csak igazolt biztosítási jogviszony esetén vehetők igénybe. Amennyiben ugyanis a munkáltatónál „feketén dolgozik”, akkor TB ellátásra sem lesz jogosult! Ettől függetlenül azonban még kártérítést kérhet a munkáltatójától munkahelyi balesettel okozati összefüggésben keletkezett kárai miatt! 

Üzemi baleset köréből azonban az alábbi esetek ki vannak zárva:

- a balesetet kizárólag a sérült ittassága okozta (megjegyezzük, hogy feltétlenül ez sem igaz, mivel ha bizonyíthatóan nem áll kapcsolatban az ittasság a bekövetkezett balesettel, attól még az üzemi balesetnek minősíthető). 

- a munkahelyi feladatokhoz nem tartozó, engedély nélkül végzett munka, az engedély nélküli járműhasználat, a munkahelyi rendbontás során elszenvedett baleset. (Klasszikus fusizás esete nem tartozik bele, amikor munkaidőben a saját érdekében végzett munka során sérül meg a munkavállaló).

- a lakásról munkába, illetőleg a munkából lakásra menet közben, indokolatlanul nem a legrövidebb útvonalon közlekedve, vagy az utazás indokolatlan megszakítása során történt baleset. (Nem tartozik ide, ha példának okáért a munkájával végző anyuka bemegy a gyermekéért az óvodába és onnan megy haza.)

- nem jogosult baleseti ellátásra az a munkavállaló sem, aki sérülését szándékosan okozta, vagy szándékosan késlekedett az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével.

Megállapítható tehát, hogy az üzemi baleset egy jóval tágabb baleseti szituációt érintő fogalom, mivel például magába foglalja a munkabalesetnek nem minősülő úti balesetek esetkörét is. Másrészről pedig szűkebb is, mivel nem minden munkahelyi baleset válik egyben üzemi baleseté is.

Sok esetben tehát indokolt alaposan mérlegelni egy bekövetkezett baleset lehetséges jogi következményeit, hiszen a balesettel érintett munkavállalók számtalan ellátásra, illetve kártérítésre is igényt tarthatnak. Amennyiben ugyanis egy munkavállaló a munkavégzése során vagy azzal összefüggésben balesetet szenved, akkor a társadalombiztosítási ellátásokon felül teljes kártérítésre és sérelemdíj megfizetésére is igényt tarthat.

A munkavállalók a kártérítési igényüket közvetlenül a munkáltatóhoz nyújthatják be, függetlenül attól, hogy a munkáltató rendelkezik-e felelősségbiztosítással, vagy sem.

A MUNKAHELYI BALESETRŐL EGY KORÁBBI BEJEGYZÉSBEN OLVASHAT ITT

fotó forrás

Dr. Ikanov Gábor 

ügyvéd

www.ikanov.hu

www.facebook.com/balesetijogasz